Ezen az oldalon interaktív grafikonokon tekinthetőek meg a Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) program

adatbázisainak felhasználásával végzett állományváltozás vizsgálatok eredményei. 

Kérjük, használat előtt olvassa el a lenti Útmutatót!

Ajánlott idézés: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (év) MMM adatbázis / Trend adatok. https://mmm.mme.hu/charts/trends Letöltés dátuma: év-hó-nap

 

Faj: Státusz: Terület:

 

Útmutató

 

Az MMM módszertanáról és eredményeiről részletes információkkal szolgál a következő cikk:

Szép, T., Nagy, K., Nagy, Zs., Halmos, G. 2012. Population trends of common breeding and wintering birds in Hungary, decline of long-distance migrant and farmland birds during 1999–2012. Ornis Hungarica 20(2): 13–63.

 

A grafikonkészítő alkalmazás használatával kapcsolatos információk:

 

  • Az alkalmazás a Faj, a Státusz és a Terület legördülő menükből kiválasztott értéknek megfelelő grafikont készíti el, az [Ok] gomb megnyomása után.
  • Ha a 3 kiválaszott értéknek megfelelő trend adatok nincsenek az adatbázisban, akkor ezt egy üzenettel jelzi a rendszer: Nincs megjeleníthető adat!
    Ilyen lehet például, ha valaki a következő értékeket választja: Faj: Molnárfecske (Delichon urbicum), Státusz: telelési időszak, Terület: Magyarország.

 

A grafikonon látható információk jelentése:

 

Az ábrán látható vonalak:

  • az állomány indexek, s az adott évek indexeinek SE értékei %-ban vannak megadva;
  • az egyes évek állomány indexei vastag folytonos vonallal vannak összekötve, az adott évek indexeinek SE értékeit vékony szaggatott vonallal kötöttük össze;
  • egy adott évre becsült állomány index és SE értéke minden esetben a bázis évhez (az első év a vízszintes tengelyen) viszonyítva szolgál megbízható információval.

 

Változás iránya és mértéke:

  • erős növekedés / csökkenés: az éves változás értéke az 5%-os értéket meghaladó és szignifikáns (P<0.05)
  • növekedés / csökkenés: az éves változás értéke 5% körüli és szignifikáns (P<0.05)
  • stabil: az állomány nem csökken / növekszik (P<0.05)
  • bizonytalan: a meglévő adatok alapján nem állapítható meg változás

 

Trend:

  • az állományváltozás trendje (slope) és annak SE értéke %-ban;
  • megadja, hogy átlagosan hány %-al csökkent / növekedett évente az állomány, lineáris trendet feltételezve;
  • a trendek típusát és szignifikancia szintjét (P) a TRIM v3.54 analízise alapján állapítottuk meg.

 

Az állományváltozás vizsgálatok módszereivel kapcsolatos információk: 


A gyakori fajok állományváltozási trendjét a TRIM v3.54 programcsomaggal (Pannekoek and Strien 2001) végeztük el. Bázis évnek a fészkelési időszakban, 100%-os szinten, 1999-et tekintettük minden vizsgált faj esetében (telelési időszakban 2000 volt a bázis év). A nemzetközi ajánlásoknak megfelelően a TRIM imputed indexe (Pannekoek and Strien 2001) és annak átlag hibája (SE) értéke alapján adtuk meg az állomány indexet, s az adott évben az adott index SE értékét %-ban. Az adott évre becsült állomány index és SE érték minden esetben a bázis évhez viszonyítva szolgál megbízható információval. Az országra kiterjedő, fajonként elvégzett trend elemzések során a felmért 2.5*2.5 km UTM négyzetek adatait súlyoztuk megyénként a TRIM súlyozási funkciója segítségével, elkerülendő, hogy az átlagosnál intenzívebben felmért megye adatai az országos értékeket aránytalanul befolyásolják. A súlyozásnál azt vettük figyelembe, hogy az adott évben, adott fajra felmért területek mennyire terület arányosan estek az adott megye területére. Amennyiben az adott faj, adott évi felmérése egy adott megyében az adott megyének az ország teljes területéhez viszonyított arányánál nagyobb mértékű volt, úgy az ott felmért UTM négyzetek kisebb súllyal lettek figyelembe véve.
Minden faj esetében a TRIM alapján megadjuk a vizsgált évekre az állományváltozás trendjét (slope) és annak SE értékét %-ban, amely megadja, hogy átlagosan hány %-al csökkent, illetve növekedett évente az állomány, lineáris trendet feltételezve. A trendek típusát és szignifikancia szintjét a TRIM v3.54 analízise alapján állapítottuk meg.

 

Biodiverzitás indikátor indexek:
 
A főbb élőhelyekhez kötődő madárfajok állománytrendjei alapján sikeresen lehet az adott élőhely állapotára jellemző biodiverzitás indikátor indexet alkalmazni (Gregory et al. 2003, 2005). Az EBCC, RSPB, BirdLife International és Statistics Netherlands által bevezetett biodiverzitás indikátor indexek jól jellemzik az adott élőhelyek állapotát és mind országos, mind kontinentális szinten alkalmasak azok helyzetének követésére (Gregory et al. 2003, 2005).
 
Az MMM 1999-2012 közötti adatainak elemzése révén 2012-ben megvizsgáltuk, hogy Magyarországon mely madárfajok tekinthetőek tipikus mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő fajnak azok élőhely használata és preferenciája alapján (Szép et al. 2012). E vizsgálatok alapján megállapítottuk a legjelentősebb két hazai élőhelyekre (mezőgazdasági és erdei) specifikus magyar biodiverzitás indikátor fajok csoportjait. Azon fajokat vettük figyelembe e két élőhelyre jellemző biodiverzitás indikátoroknak, amely fajok élőhely használata és preferenciája is dominánsan az adott élőhelyhez kötődnek, valamint az állománytrend becsléseik pontossága megfelelő (additive slope SE< 0.1). A hazai indikátorfajok kijelölése nagyszámú, a hazai főbb élőhelyekre és tájakra reprezentatív adatokon, kvantitatív módszerrel történt (Szép et al. 2012).
 
A Magyarországra specifikus mezőgazdasági és erdei élőhelyek indikátor fajai nem egyeznek meg teljesen az EBCC által a közép-európiai régióra ajánlott (2013) indikátorokkal (amelyek több eltérő élőhelyi jellemzővel rendelkező országra ajánlanak). A vizsgált két fő élőhely esetében a Magyarországra specifikus biodiverzitás indikátorok alkalmazását javasoljuk, mert csak olyan fajok adatait veszik figyelembe, amelyek hazánkban domináns módon az adott típusú élőhelyeket használják és preferálják.
 
A biodiverzitás indikátor értékek számítása és elemzése

Elemzésünkben a vizsgált biodiverzitás indikátorokat, azok különböző időszakra vonatkozó trendjeit, valamint a trendek összehasonlítását a Soldaat et al. (in press submitted) 2016-ban bevezetett MSI-tool (Multi Species Indeces tool) R alapú (R Core Team 2015) eljárásával vizsgáltuk. Az MSI-tool Monte Carlo szimulációs eljárás alkalmazásával vizsgálja a több faj indexén alapuló több fajos indexet, annak trendjét, figyelemmel a fajonként eltérő mintavételi hibákra (Soldaat et al. in press submitted).

Vizsgálatunkban az indikátorok éves változásának trendjét a teljes időszakra (1999-2016), a hazánk EU csatlakozásáig terjedő időszakra (1999-2005), hazánk EU csatlakozása óta eltelt időszakra (2005-2016) vizsgáltuk az MSI-tool alkalmazásával (Soldaat et al. in press submitted). A trend vizsgálatok során lineáris trendet klasszifikáltuk (Soldaat et al. 2007).

A biodiverzitás indikátorok értékek ábrázolásánál az MSI-tool simított/smooth eljárásával (Soldaat et al. in press submitted) készített értékeket és azok 95%-os konfidencia intervallumát ábrázoltuk és adtuk meg, amelyek az eddig használt évenkénti indexekben meglévő ingadozásokat korrigálják a nemzetközi, immáron egységes módszertan alapján.

Agrár élőhelyek biodiverzitás indikátora
Figyelembe vett fajok (16 faj): vörös vércse, fogoly, fürj, bíbic, gyurgyalag, búbospacsirta, mezei pacsirta, parlagi pityer, sárga billegető, réti tücsökmadár, karvalyposzáta, mezei poszáta, tövisszúró gébics, kis őrgébics, seregély, sordély.


Erdei élőhelyek biodiverzitás indikátora
Figyelembe vett fajok (22 faj): kék galamb, fekete harkály, nagy fakopáncs, közép fakopáncs, kis fakopáncs, erdei pacsirta, ökörszem, erdei szürkebegy, vörösbegy, énekes rigó, léprigó, sisegő füzike, csilpcsalpfüzike, örvös légykapó, barátcinege, fenyvescinege, kék cinege, csuszka, rövidkarmú fakusz, szajkó, erdei pinty, meggyvágó.


Biodiverzitás indikátorok vonulási stratégiák szerint (állandóak, részlegesen / rövid távon vonulók, hosszú távon vonulók)
2016-tól kezdve közzé tesszük az élőhelyek biodiverzitás indikátoraihoz hasonlóan készített három újabb indikátort, melyekhez a fajokat vonulási stratégiáik szerinti csoportosítottuk és vizsgáltuk.
  • Állandóak - figyelembe vett fajok (27 faj): héja, karvaly, egerészölyv, fogoly, fácán, parlagi galamb, balkáni gerle, zöld küllő, fekete harkály, nagy fakopáncs, balkáni fakopáncs, közép fakopáncs, kis fakopáncs, búbos pacsirta, őszapó, barátcinege, fenyvescinege, csuszka, rövidkarmú fakusz, szajkó, szarka, vetési varjú, dolmányos varjú, holló, házi veréb, mezei veréb, sordély.
  • Részlegesen / rövid távon vonulók - figyelembe vett fajok (36 faj): kárókatona, bölömbika, nagy kócsag, tőkés réce, vörös vércse, fürj, szárcsa, bíbic, piroslábú cankó, dankasirály, kék galamb, örvös galamb, vadgerle, erdei pacsirta, mezei pacsirta, barázdabillegető, ökörszem, vörösbegy, házi rozsdafarkú, cigánycsuk, fekete rigó, énekes rigó, léprigó, barátposzáta, csilpcsalpfüzike, kék cinege, széncinege, seregély, erdei pinty, csicsörke, zöldike, tengelic, kenderike, meggyvágó, citromsármány, nádi sármány.
  • Hosszú távon vonulók - figyelembe vett fajok (37 faj): bakcsó, vörös gém, fehér gólya, barna rétihéja, kabasólyom, kakukk, gyurgyalag, búbosbanka, nyaktekercs, partifecske, füsti fecske, molnárfecske, parlagi pityer, erdei pityer, sárga billegető, fülemüle, rozsdás csuk, hantmadár, réti tücsökmadár, berki tücsökmadár, nádi tücsökmadár, foltos nádiposzáta, énekes nádiposzáta, cserregő nádiposzáta, nádirigó, kerti geze, karvalyposzáta, kis poszáta, mezei poszáta, kerti poszáta, sisegő füzike, fitiszfüzike, szürke légykapó, örvös légykapó, sárgarigó, tövisszúró gébics, kis őrgébics.
 
Az adott évre vonatkozó biodiverzitás indikátort és az átlag hibája (SE) értéket, az adott csoportba tartozó fajok TRIM-el számolt adott évi állomány index értékének és átlag hibája (SE) értékének mértani átlaga alapján adjuk meg (Gregory et al. 2003, 2005).
 
Az EBCC, RSPB, BirdLife International és Statistics Netherlands által bevezetett, gyakori madarak monitorozási adatain alapuló biodiverzitás indikátorok közül a mezőgazdasági élőhelyek állapotát leíró indikátort (FBI: Farmland Bird Indicator) az Európai Unió hivatalosan strukturális és a fenntartható fejlődés indikátoraként alkalmazza.

 

Irodalom:

  • Gregory, R. D., Noble, D., Field, R., Marchant, J., Raven, M. and Gibbons, D. W. 2003. Using birds as indicators of biodiversity. In: Szép, T., Blair, M. and Báldi, A. (eds.) Bird Numbers 2001, Monitoring for Nature Conservation. Proceedings of the 15th International Conference of the EBCC.- Ornis Hungarica 12-13: 11-24.
  • Gregory, R.D., van Strien, A.J., Vorisek, P., Gmelig Meyling, A. W., Noble, D. G., Foppen, R. P. B. & Gibbons, D.W. (2005). Developing indicators for European birds. Phil. Trans. R. Soc. Lond. B. 360, 269-288.
  • Pannekoek, J. and Strien, A.V. 2001. TRIM 3 Manual. Trend and Indices for Monitoring data. Research paper no. 0102. Statistics Netherlands, Voorburg.
  • R Core Team 2015. R: A language and environment for statistical computing. R Foundation for Statistical Computing, Vienna, Austria. URL https://www.R-project.org
  • Soldaat, L.L., Pannekoek, J., Verweij, R.J.T., van Turnhout, C. & van Strien, A.J. (submitted). A Monte Carlo method to account for sampling error in multi-species indicators.
  • Szép, T., Nagy, K., Nagy, Zs., Halmos, G. 2012. Population trends of common breeding and wintering birds in Hungary, decline of long-distance migrant and farmland birds during 1999–2012. Ornis Hungarica 20(2): 13–63.

 

Kérjük, hogy az adatbázissal kapcsolatban felmerülő problémákkal és kérdésekkel forduljanak munkatársainkhoz, a monitoring@mme.hu e-mail címen!

 

 

Jelen oldal tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.